Áchim Erzsébet -

Áchim Erzsébet
orgona- és zongoraművész

    Gyulán született, gyerekkori éveit a Károlyi utcában, az azóta Bene villaként ismeretes műemlékházban töltötte, az 1-es számú iskola tanulója volt.
   Mivel zenei tehetsége egészen korán megnyilvánult, még nem volt 5 éves, amikor a Zeneiskola igazgatójának külön kérésére beíratták a Zeneiskolába, ahol megkezdte tanulmányait Dubányi Klára tanárnő irányítása alatt.
   Első rádiószereplése még ugyanabban az évben volt az „Új élet Gyulán, Erkel Ferenc szülővárosában“ című adás keretében, melyen interjút is készítettek vele, mint a legifjabb szereplővel.
   A Gyulai zeneiskolai évek a korai kezdés révén több továbbképzővel egészültek ki, számos megyei, járási verseny első díját nyerte el ez évek alatt.
Továbbtanulásra Budapesten, a Budapesti Bartók Béla konzervatórium orgona szakán került sor Virágh Endre szakavatott irányítása alatt. Az új hangszert, az orgonát, gyorsan magáénak érezte. A Zeneakadémiára egyszerre nyert felvételt orgona, valamint középiskolai énektanár-és karvezető szakra.
   Még diploma előtt kötött házasságot a szintén Gyuláról származó Thaisz Miklóssal, nem sokkal tanulmányai befejezése után két kisfia született. Még konzervatóriumi növendékként orgonista állást vállalt a Tabáni templomban, sűrű közreműködője volt különböző templomok koncertjeinek. Nagy megtiszteltetésként érte még fiatal növendékként szülővárosából, a dr. Márai Györgytől érkező felkérés, játsszon a katolikus templomban egy ünnepi koncertműsort Nádi boldogasszony ünnepén. Ettől kezdve egyre szorosabb zenei és baráti kapcsolatok fűződtek szeretett városához.
2005-ben elnyerte a Sikeres Gyulai kitüntetést.
   Rövid Zeneműkiadónál végzett munka után a Budapesti 6. majd 7. kerületi zeneiskolák zongorakísérőjeként vállalt állást, emellett sokat koncertezett önállóan, kórussal, szólistákkal. Még növendékként, 1978-ben lett a Nemzetközi Liszt Ferenc Orgonaverseny különdíjasa. 20 éven át volt a Kőbányai Szent László templom orgonistája, a Szent István Bazilika zenei életének gyakori szereplője. 8 éven át működött az ismert Budapesti Vonósok kamarazenekar csembalistájaként, velük számos koncertturnén játszott Európa szerte, főként Olaszországban. Tanári tevékenysége a Patrona Hungariae katolikus gimnázium zeneiskolájának orgonatanáraként és zongorakísérőjeként folytatódott.
   A 90-es évektől fogva rendszeresen járt Svájcba, ahol önálló koncerteken, valamint gyakran ottani kórusokkal és szólistákkal közösen szerepelt. 2009-ben Svájcba költözött. Az Emmen/Luzerni Bruder Klaus katolikus templom orgonistája lett, működése második évben koncertsorozatot alapított, melynek előadásai népszerűek, egyre több támogatót és hallgatót vonzanak. Második férje svájci.
   Hazájához, szülővárosához való ragaszkodása változatlan. Évente többször utazik haza, Budapestre és Gyulára. Számos szereplése van Svájcban és Magyarországon is.
   Itthon a tavalyi emlékezetes Várfürdőben felállításra került Erkel szobor avató ünnepségének és a Várszínház kamaratermének zongorista feladatai után decemberben a Budapesti Károlyi palotában lépett fel. Idén nyáron a Tihanyi Apátság nyári koncertsorozatának vendége volt.