dr. Németh Csaba -

Dr. Németh Csaba
történész

   Pápán születtem 1964-ben, s az ottani Türr István Gimnáziumban érettségiztem, de egy közeli kis faluban, Bakonytamásiban nevelkedtem fel. Szüleim a mezőgazdaságban dolgoztak. 1983–1988 között elvégeztem a szegedi JATE földrajz- történelem szakát. Innen kerültem 1988-ban a gyulai Erkel Ferenc Múzeumba, azóta Gyulán élek. Nőtlen vagyok.
     1990 elejétől 1993-ig az Erkel Ferenc Múzeum megbízott igazgatójaként, 2001 nyaráig pedig igazgató-helyetteseként dolgoztam. Ezt követően az osztály 2007. március elsejei megszüntetéséig a Békés megyei múzeum történeti osztályvezetője voltam. 2008 nyaráig pedig a megyei múzeum pályázatainak elkészítését irányítottam. 2008 nyarán létszámleépítés miatt munkanélküli lettem, de a szakmai tevékenységem nem szakadt meg. 2011 szeptembere óta a Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft.-nél dolgoztam. Több EU-s pályázat projektmenedzseri feladatát is elláttam, s 2013 szeptembere óta Gyula városában a múzeumi munka szakmai irányítását végzetem. 2016 augusztusától a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei levéltárosa vagyok.
    Jelentős kiállítás-rendezéseim voltak a Dürer Teremben az 1848–49-es emlékkiállítás, a II. világháborús emlékkiállítás, és egy sporttörténeti tárlat. Részt vettem a gyulai vár új állandó kiállításának megtervezésében. 2006-ban a jubileumi 1956-os kiállítást rendeztem a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nagytermében.
1996 őszén doktoráltam a JATÉ-n Bethlen Gábor fejedelem külpolitikájából. Angolból komplex alapfokú és írásbeli középfokú nyelvvizsgával rendelkezem. 2002-ben OKJ-s minősítésű középfokú szoftverüzemeltetői vizsgát tettem. 2009-ben Európai Uniós pályázatírói és projektmenedzseri képzést végeztem el.
    Gyula város és Békés megye történetével kapcsolatban több irányban végeztem helytörténeti jellegű kutatást. Főként a szabadságharc, a vár, a múzeum, Erkel Ferenc és a gyulai evangélikus egyházközség történetét kutattam. Békés Megye Képes Krónikájában a megye 1918–1948 közötti korszakát dolgoztam fel, a Száz magyar falu sorozatban pedig Doboz és Kétegyháza történetét írtam meg. Emellett foglalkoztam Elek, Sarkad és Vésztő történetével. Legutóbb Dévaványa történetét dolgoztam fel, egyúttal szerkesztője is voltam a település monográfiájának.
    Erkel kutatással 1992 óta foglalkozom. Részt vettem az Erkel-házbeli kiállítás 1993-as kibővítésében. 2007-ben egy katalógusban mutattam be a gyulai Erkel Múzeum Erkel-gyűjteményét. 2009-ben a Békés megyei múzeum felkérésére részt vettem egy Erkel-CD összeállításában és 2010-ben egy Erkelt népszerűsítő előadás-sorozattal jártam be a megye iskoláit, majd 2011-ben a városi Corvin János Múzeum felkérésére részt vettem az Erkel- házbeli kiállítás újjárendezésében. Az Erkel képi ábrázolásáról szóló tanulmányomat a Zeneakadémián is volt alkalmam előadni.
     Évente több ismeretterjesztő előadást tartok és több vetélkedő zsűri-elnöke is voltam. Szerepeltem az egri vártörténeti konferencián, a nyírbátori Báthori-konferencián, illetve Tokajban. Számos alkalommal léptem fel helyi TV- és rádióadásokban. 2006-ban a Kossuth Rádióban az Erkel Emlékházat mutattam be, illetve a szegedi körzeti stúdió által készített „Miért halt meg Mány Erzsébet?” című filmben vállaltam szakértői szerepet.
   Pártnak nem vagyok tagja. Vallásos környezetben nevelkedtem, hitemet gyakorlom. 2000 óta a Gyulai Evangélikus Egyházközség presbitere vagyok. 1990 és 2012 között az Erkel Ferenc Múzeum Barátainak Egyesülete titkáraként negyedévente szerveztem szakmai előadásokat. 2012-től az Erkel Társaság vezetőségi tagjaként tevékenykedem, noha magához a zenéhez csak annyi közöm van, hogy aranykoszorús társastáncos vagyok.